2011. február 1., kedd

Kicsi nemezdoboz


A nagymamáknak nagymamaillata van, amit mindig érezni, miközben mesét olvasnak.
A nagymamák megőszülnek...

A nagymamák mindig figyelnek, ha az unokának gondja van.
A nagymamák néha csak egy rövid mondatot mondanak, ami örökre tovább növekszik az ember szívében és agyában.
A nagymamáknak van csipketerítőjük. Vagy legalább egy kis csipkeszél a kombinéjukon.
A nagymamák gyöngykalárist őriznek egy dobozban.
A nagymamák kézimunkáznak.
A nagymamákat sosem feledjük...


"Nagyanyó suttogása." Ez a nemezdoboz címe.

2011. január 24., hétfő

1 éven át Csillánál...

Kézimunkamániások és tűvel böködők, nézzetek be Csillához, hátha van kedvetek ezen a játékon részt venni.

Egy öltés elvileg minden napba bele kell, hogy férjen. Persze néha az embernek (meg a lányának) annyihoz sincsen kedve.

Szerintem Csilla néni senkinek nem harapja le a főjét, ha néha 1x5 öltés lesz belőle :-)

...és még a gyerekeket is be lehet vonni.

2011. január 12., szerda

"Atlantisz" nemeztáska




Kisebb kézitáska farmerhez vagy a kis feketéhez.
Lubickolni akartam a különböző felületi struktúrákban és a kék-zöld-türkiz árnyalataiban.
Annyira, hogy a nemez már szinte ne is látszódjék.
De azért mégis 100% ott van az is, hiszen anélkül ez nem is jöhetett volna létre.

Saját festésű szövetek és különböző szálak, szöszök, fonalfélék sokasága hímzéssel megtűzdelve.

















Aki akar, halászik, a vegánokat várja az alga- és vízinövénybüfé.
















Érzitek, ahogy körülvesz benneteket a kellemesen hűvös, türkizszínű víz? Látjátok, ahogy a nap sugarai áthatolnak a vizen?
Körben mindenütt mozgás, tánc, fény és csillogás és különös, megnyugtató
csend.

2011. január 2., vasárnap

Nemeztáska cigány-módra



Ez esetben még az ujjaim is már sikítottak kínjukban a sok hímzéstől...

De nem komálom a gyűszűt.












Két fakkos, hogy kevesebbet kelljen kotorni. A táskaszíj hossza állítható.










Amikor Németországban kint volt velem a karácsonyi standomon, többen megállapították, hogy olyan magyaros.
Magyaros a ló füle. A magyar lóé esetleg. Ez meg cigány és semmi köze a magyar hímzéshez.

Ez a klisé a mulatozó, tiritarka magyarokról szerintem sosem kopik ki. Megjegyzem, hasonlóan semmi köze a valósághoz annak, hogy a németeknek nincsen humora...


A kalocsai legalább színvilágában köszön a roma dizájnnak. Oszt ennyi.
A táska születésének ehhez van köze.

2010. december 27., hétfő

A bundakupac felpillant...


Nemezbundában akár fittyet is hányhatunk az időjárási viszontagságokra :-D

2010. december 22., szerda

Nemez-angyal-doboz


Ha az ember közel hajol hozzá, valami csendes sutyorgás hallik a nemezdoboz fedele alól:

Üzenget a tájnak a tél,
közeleg a kegyes Karácsony.
Az utolsó megtűrt levél
első cicomája a fákon.
Fácánok, őzek, kósza nyulak
ámuldoznak avítt csodákon:

Békével töltözik a völgy,
csönd gyűlik földünkre, bársony, -
egyszer csak, egyszer, angyalok
szállnak alá zizegő szárnyon,
Fehér lesz, fehér lesz, minden fehér, -
kivirágzik minden madárnyom.
Csanádi Imre




Kívánok nektek békés, boldog, fehér karácsonyt!
Corinna

2010. december 19., vasárnap

Lebegő nemezdoboz

Már megint egy lógicsáló titoktartó. Vagy szemüveg-, zsebkendő-, ékszer-, kütyütároló.

Néha nincsen kedvem színekhez. Ez csak természetes színű, viszont göndör gyapjúból van, némi effektfonallal, ami a fotókon nem látszik, a napfényben viszont megcsillan.

Van, akit angyalra emlékeztet, mást bagolyra...A kisajtót kinyitva csilingel a madzag végén a csengettyű. (Tolvajok kíméljenek.)
Related Posts with Thumbnails