2012. április 17., kedd

Elengedés...nemezbe költve

Markoljuk, de nagyon. Mindenki úgy, de úgy kapaszkodik valamibe, mintha az élete függne tőle. (És tényleg...)

(Nem ismerik Laár András meséjét az Ugróbugró Bábonyról, akinek a neve Csimpasz. Az is hogy járt a fenenagy kapaszkodásban…)







No, de mibe is lehet kapaszkodni?

(Az Önre illő választ, kérjük, gondolatban húzza alá.)


Tejszínhabos tortába.

Szappanhabos operába.

Szülőbe.

Gyerekbe.

Gyerek utáni vágyba.

(Házas)társba.

Társas vagy egyéb házba.

Háziállatba.

Bosszúba.


Borba, sörbe, pálinkába.

Amfetaminkoktélba.

Testépítésbe.

Testszépítésbe.

Ábrándokba.

Munkába.

Emlékekbe.


Önnek szólt már valaki, hogy el kellene engedni?




Elengedhetetlen...ez is az is.

Meg az is, hogy az elengedés képessége belül, magától szülessen meg.








Érdemes elengedni, hogy újnak adhasson helyet. Bár a kapaszkodás azt mondja: vissza...

2012. február 9., csütörtök

Hószörnyné retikülje


Hószörnyné ma este színházba megy és ennek megfelelően kipuceválja magamagát.

Ilyen alkalomra egy kis arany is jól jön a fehér bundához. Úgyhogy magára aggatja az összes smukkot, meg viszi ezt a táskát.

A szőrzet szexisen fésületlen és zabolátlan marad. A lábszőrzete is.





Hála a cipzárnak jégkristályok nem hullhatnak a retikülbe.

Aki élőben szeretné megtekintené, márc. 15-ig megteheti Kecskeméten ITT.

2011. október 18., kedd

Meglepetés!


Hová nem jut az ember lánya, csak azért, mert nemezel...(Hát nem megtaláltak még a bozótban is?)

Ez esetben magyar női hetilapba.

És úgy látom, még Klausmann Viktor is lájkolja. TV-t nem nézek, úgyhogy nem tudom, Klausmann Viktor igazából mekkora vad, de örülünk minden férfi nemezrajongónak. ;-)

Akit érdekel a cikk, az aktuális (41. szám) "Meglepetés" újsággal lepje meg magát, esetleg felebarátait és rokonait. (Na, jó. Utóbbit nem gondoltam komolyan.)

Aki meg rándulni szeretne egyet február végéig nemez-ügyben, ajánlom az aktuális kiállításomat. Mások is ajánlanák!

2011. október 11., kedd

"Indián nyár" nemeztáska

Vége az indián nyárnak. A színeit utolsó nap még éppen sikerült belecsalogatnom egy üvegbe.

Aztán megnemezeltem ezt a táskát csak fehéren és rálocsoltam az üveg tartalmát.


Egy éjszaka kellett, hogy a színek jól beivódjanak. (Láttam, mert ott virrasztottam mellette egy cserebogár fényénél).

A módszer leírása egyébként a "Gyapjúfestés évszakokkal és hangulatokkal" c. könyvben található.
Ne keressétek, jelenleg nem kapható.

Kaptok egy kis őszi Kányádit helyette

Elszállt a fecske,
üres a fészke,
de mintha most is
itt ficserészne,
úgy kél a nap,
és úgy jön az este,
mintha még nálunk
volna a fecske.
Még egyelőre
minden a régi,
bár a szúnyog már
bőrét nem félti,
és a szellő is
be-beáll szélnek,
fákon a lombok
remegnek, félnek.
Valami titkon,
valami készül:
itt-ott a dombon
már egy-egy csősz ül:

Nézd csak a tájat,
de szépen őszül.

(Kányádi Sándor: Valami készül)

Őszüljünk együtt! ;-)







2011. október 5., szerda

Zuzmótáska

A zuzmók egysejtű vagy fonalas kék- vagy zöldmoszatok és főként tömlősgombák (nem én húztam alá....) együttéléséből (szimbiózis) kialakult szervezetek.

A zuzmók a gombák csapatán belül önálló életformaként tartódnak számon , nem a növényekhez sorolandók.







Itten minden rája van nemezelve, nem varrtam semmit. Kivételesen nem is hímeztem rá.

A belsejébe nemezeltem két kis zsebet is.



Elől, középtájon különböző textíliákat dolgoztam be: valahai virágcsokorról származó zöld organza, ami szépen csillog, géz, lefejtett kötött passzé, meg a bánat tudja, mi volt még kéznél.



Terepgyakorlatra ideális vagy természetimádó városlakóknak.
Related Posts with Thumbnails