Keskenyek, szélesek, mélyek.
Régiek és újak.
A szívben. A lélekben.
Takaratlanul. Lerakódásokra nyitottan.
Magok jönnek...
... kicsíráznak.
Türelmetlenül törekednek.
Tekintet nélkül
a vén repedésekre.
Kikelt...
... remény.
Réseket kitöltő.
Mélységet csökkentő.
Kíváncsian.
Fiatalon.
Megbocsátón.
Megfiatalítón.
Csilingelő kacagással
emelkedve
új magasságokba.
Új élet.
Újra.
És újra.
Mindazoknak, akik szükségét érzik.
Aludjatok jól.
És hagyjátok, hagy nőjön.
"Amikor végre egy kószálgató mosoly szétcsiklandozza ráncszálaidat, szemed barna bánat-gyötört rebbenése is elcsitul.Dobban a remény-hit, szelíden dalolgat A VAN-TOVÁBB."
(Gelléri Ágnes)
Az idézetet Barbinál leltem. Nincsenek véletlenek.
4 megjegyzés:
Gyönyörű! A képek és a szöveg is!
:-))
nagyontovabbgondolkodtato, nagyon eltalaltad.gyönyörü.
Csodaszép, megihletett, lehet, hogy festenem kéne egy égígérő paszulyt?
Megjegyzés küldése