2012. április 17., kedd

Elengedés...nemezbe költve

Markoljuk, de nagyon. Mindenki úgy, de úgy kapaszkodik valamibe, mintha az élete függne tőle. (És tényleg...)

(Nem ismerik Laár András meséjét az Ugróbugró Bábonyról, akinek a neve Csimpasz. Az is hogy járt a fenenagy kapaszkodásban…)







No, de mibe is lehet kapaszkodni?

(Az Önre illő választ, kérjük, gondolatban húzza alá.)


Tejszínhabos tortába.

Szappanhabos operába.

Szülőbe.

Gyerekbe.

Gyerek utáni vágyba.

(Házas)társba.

Társas vagy egyéb házba.

Háziállatba.

Bosszúba.


Borba, sörbe, pálinkába.

Amfetaminkoktélba.

Testépítésbe.

Testszépítésbe.

Ábrándokba.

Munkába.

Emlékekbe.


Önnek szólt már valaki, hogy el kellene engedni?




Elengedhetetlen...ez is az is.

Meg az is, hogy az elengedés képessége belül, magától szülessen meg.








Érdemes elengedni, hogy újnak adhasson helyet. Bár a kapaszkodás azt mondja: vissza...

8 megjegyzés:

Kékmadár írta...

Igen-igen tetszik kép is, szó is!

Kékmadár írta...

Ja és lehet kapaszkodni táplálkozási mániákba is! ;-)(Nem bírtam kihagyni látva a bloglistádat!)

Corinna Nitschmann írta...

Igeeeen! Hammm :-)
Csak azt nem érzem úgy, hogy el kellene engedni.
Más területen van nálam a kutya elásva...

JOLI ZÖLDKOSARA írta...

Meglepő és mulatságos, édes és keserű, földi és égi. Egyszerű, de fenomenális. Igaz, ami igaz.

Corinna Nitschmann írta...

Nekem még a fájdalmasan gyönyörű jut eszembe időnként.

Hunszil írta...

YES-YES-YES :)))
minden szó :)
A kép csak úgy ömnmagában is csodás :)))
Köszönöm :)

Móni írta...

Nagyon szép kép. Sokat gondolok rád :)

Corinna Nitschmann írta...

Köszönöm szépen, lányok!

@Móni
Haladok... :-)

Related Posts with Thumbnails